{"id":915,"date":"2014-01-07T19:41:53","date_gmt":"2014-01-07T18:41:53","guid":{"rendered":"http:\/\/pclos.janu.hu\/?p=915"},"modified":"2014-01-07T22:54:26","modified_gmt":"2014-01-07T21:54:26","slug":"10-hasznos-parancs-kozephalado-linux-felhasznaloknak","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/pclos.janu.hu\/?p=915","title":{"rendered":"10 hasznos parancs k\u00f6z\u00e9phalad\u00f3 Linux felhaszn\u00e1l\u00f3knak"},"content":{"rendered":"

10 hasznos parancs k\u00f6z\u00e9phalad\u00f3 <\/span>Linux<\/strong><\/span> felhaszn\u00e1l\u00f3knak<\/span><\/p>\n

\n
\n
\n
\n


\nMin\u00e9l t\u00f6bbet tanulsz a Linux<\/strong><\/span>r\u00f3l, az ann\u00e1l er\u0151sebb lesz \u00e1ltalad. N\u00e9h\u00e1ny parancsot mutatunk be, ami nagyon hasznos lehet a k\u00f6z\u00e9phalad\u00f3 Linux<\/strong><\/span> felhaszn\u00e1l\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra
\n<\/i><\/h3>\n<\/div>\n
\n
Via Tecmint.com<\/span>
\n<\/span><\/p>\n
\n

Szerkesztette:\u00a0Hazai<\/span>, G\u00e9za<\/span><\/h4>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n
\n<\/div>\n
\n

Kivonat<\/b><\/p>\n

Eredeti cikk: 10 Useful Commands For Middle Level Linux Users!<\/a><\/p>\n

2014. janu\u00e1r 4., szombat<\/strong><\/span>:
\nA k\u00f6z\u00e9phalad\u00f3 Linux<\/strong><\/span> felhaszn\u00e1l\u00f3 nem olyan felk\u00e9sz\u00fclt, mint egy szak\u00e9rt\u0151 felhaszn\u00e1l\u00f3, de van j\u00f3 p\u00e1r dolog, amit nem haszn\u00e1l a rendszer\u00e9n. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben sokszor el\u00e9g neh\u00e9z lesz eml\u00e9keznie mindezekre a parancsokra. \u00cdme, a leghasznosabb 10 parancs, amit akkor fogsz haszn\u00e1lni, ha el\u00e9rted Linux<\/strong><\/span>ban ezt a szintet.<\/p>\n

\n

Nem tudtam meg\u00e1llni, hogy az egy-egy mondatos ismertet\u0151 mellett n\u00e9h\u00e1ny megjegyz\u00e9st ne tegyek. Az eredeti anyagban ugyanis a sz\u0171kszav\u00fas\u00e1g az \u00e9rthet\u0151s\u00e9g rov\u00e1s\u00e1ra ment \u2013 szerintem.<\/p>\n

Megjegyz\u00e9seim, ehhez hasonl\u00f3an, beljebb helyzekdnek el, \u00edgy nyugodtan \u00e1t lehet l\u00e9pni, ha valakit nem \u00e9rdekelne.<\/p>\n

Ez a cikk let\u00f6lthet\u0151 .pdf form\u00e1tumban:\u00a010 parancs k\u00f6z\u00e9phalad\u00f3knak.<\/a><\/p><\/blockquote>\n<\/div>\n<\/div>\n

\n\n\n\n\n
\"[Fontos]\"<\/td>\nEz a cikk a Linux<\/strong><\/span>on futtathat\u00f3 parancsokr\u00f3l sz\u00f3l!<\/th>\n<\/tr>\n
Az itt le\u00edrtak els\u0151rend\u0171en a Linux<\/strong><\/span>on fut\u00f3 parancsokra vonatkozik. Ha m\u00e1s UNIX<\/span>\u2122-ot haszn\u00e1l, felt\u00e9tlen\u00fcl n\u00e9zzen ut\u00e1na<\/strong><\/span>, a haszn\u00e1lt rendszeren hogy m\u0171k\u00f6dik, mert az elt\u00e9r\u00e9sek bel\u00e1thatatlan k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1rhatnak!<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n<\/div>\n<\/div>\n

<\/p>\n

\n
\n
\n
\n

<\/a>1. find<\/h2>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n

Ez a program akkor haszn\u00e1latos, ha egy adott mapp\u00e1ban sz\u00fcks\u00e9ges f\u00e1jlokat keresni. A sz\u00fcl\u0151 mapp\u00e1ban kezd, ut\u00e1na felkeresi az almapp\u00e1kat. A -name<\/code><\/em> opci\u00f3 a keres\u00e9st kisbet\u0171\/nagybet\u0171 \u00e9rz\u00e9keny m\u00f3don v\u00e9gzi, m\u00edg a -iname<\/code><\/em> erre \u00e9rz\u00e9ketlen.<\/p>\n

\n

Ez a nagyon sokr\u00e9t\u0171 parancs nem csak keres\u00e9sre, hanem meghat\u00e1rozott keres\u00e9si szempont alapj\u00e1n meghat\u00e1rozott m\u0171velet elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9re is alkalmas:<\/p>\n

\n

<\/a><\/p>\n

1. p\u00e9lda – Windows\u2122-b\u00f3l \u00e9rkez\u0151 f\u00e1jlok v\u00e9grehajt\u00e1si jelz\u0151j\u00e9nek elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa<\/b><\/p>\n

\n
#! \/bin\/sh\r\ncd $1                                   Az els\u0151 param\u00e9ter egy mappa<\/span><\/em>\r\nfind . -exec chown -R $2:$3 {} \\;       2. \u00e9s 3. param\u00e9ter: felhaszn\u00e1l\u00f3 \u00e9s csoport<\/span><\/em>\r\nfind . -type f -exec chmod -R 644 {} \\; Jogosults\u00e1gok be\u00e1ll\u00edt\u00e1sa f\u00e1jlra <\/span><\/em>\r\nfind . -type d -exec chmod 755 {} \\;    Mapp\u00e1k jogosults\u00e1gai: keres\u00e9s enged\u00e9lyezve<\/span><\/em><\/pre>\n<\/div>\n<\/div>\n


\nA p\u00e9lda azt mutatja be, hogyan tud a find<\/code> rekurz\u00edvan be\u00e1ll\u00edtani f\u00e1jl (\u00e9s mappa) attrib\u00fatumokat.<\/p>\n
A find<\/code> lehet\u0151s\u00e9geit a k\u00e9zik\u00f6nyv oldal (man find<\/code>) bemutatja. Nagyon hasznos p\u00e9ldat\u00e1r lehet: 35 Practical Examples of Linux Find Command<\/a>.<\/p>\n
\n\n\n\n\n
\"[Megjegyz\u00e9s]\"<\/td>\nMegjegyz\u00e9s<\/th>\n<\/tr>\n
A k\u00f6z\u00f6lt p\u00e9lda nem a teljes szkript (ezt jelk\u00e9pezi a # [...]<\/code> sor), ugyanis az elej\u00e9n alapos param\u00e9ter ellen\u0151rz\u00e9sek vannak. Ez a t\u00e1rgy szempontj\u00e1b\u00f3l itt k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s.<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n<\/div>\n<\/blockquote>\n<\/div>\n<\/div>\n
\n
\n
\n
\n
<\/a>2. grep<\/h2>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n
A grep<\/code> parancs haszn\u00e1lhat\u00f3 arra, hogy adott f\u00e1jlb\u00f3l list\u00e1zza azokat a sorokat, amelyekben a megadott karakterl\u00e1nc vagy sz\u00f3 szerepel.<\/p>\n<\/div>\n
\n
\n
\n
\n
<\/a>3. man<\/h2>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n
a \u201eman\u201d parancs a rendszer k\u00e9zik\u00f6nyv oldalait adja. Adott parancs on-line dokument\u00e1ci\u00f3j\u00e1t mutatja be.<\/p>\n
\n
Hab\u00e1r ma m\u00e1r egyre elterjedtebb a HTML-alap\u00fa dokument\u00e1ci\u00f3, a j\u00f3 \u00f6reg man<\/code> parancs m\u00e9g mindig n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen. Sok esetben a k\u00e9zik\u00f6nyv oldalt alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t b\u00f6ng\u00e9sz\u0151ben n\u00e9zhet\u0151 v\u00e1ltozatra: man(1) – Linux man page<\/a>. Ugyanitt megn\u00e9zhet\u0151 az \u00f6sszes k\u00e9zik\u00f6nyv oldal: Linux man pages<\/a>. A lap alj\u00e1n a keresett parancs els\u0151 bet\u0171j\u00e9re kattintva annak k\u00e9zik\u00f6nyv oldala lesz l\u00e1that\u00f3.<\/p>\n
Aki sz\u00edvesebben n\u00e9zi a grafikus fel\u00fcleten rendszer paranccsal a k\u00e9zik\u00f6nyv oldalakat, ismerkedjen meg az xman<\/code> programmal.<\/p><\/blockquote>\n<\/div>\n<\/div>\n
\n
\n
\n
\n
<\/a>4. ps<\/h2>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n
Ez a folyamat-parancs megmutatja az \u00f6sszes fut\u00f3 folyamat \u00e1llapot\u00e1t egyedi azonos\u00edt\u00f3 szerint, amit PID-k\u00e9nt (Process identifier<\/a> \u2010 folyamat azonos\u00edt\u00f3<\/span>) ismert.<\/p>\n
\n
Ez a parancs m\u00e1r egy kor\u00e1bbi \u00edr\u00e1sban is szerepelt, ott r\u00e9szletesebben. Magyar ford\u00edt\u00e1sa: 10 rendszer monitoroz\u00f3 parancs Linuxon<\/a>, 5. ismertet\u0151.<\/p><\/blockquote>\n<\/div>\n<\/div>\n
\n
\n
\n
\n
<\/a>5. kill<\/h2>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n
Ez a parancs arra haszn\u00e1lhat\u00f3, hogy megszak\u00edtsunk (\u201emeg\u00f6lj\u00fcnk\u201d) vele egy olyan folyamatot, ami nem v\u00e1laszol, vagy m\u00e1r nem haszn\u00e1ljuk. Mind\u00f6ssze a folyamat azonos\u00edt\u00f3 vagy PID ismeret sz\u00fcks\u00e9ges hozz\u00e1. A folyamat azonos\u00edt\u00f3 megismer\u00e9s\u00e9hez futtatni kell a ps -A<\/code> parancsot grep<\/code>-pel (ps -A | grep <folyamat neve><\/code><\/p>\n
\n
\u00c1ltal\u00e1ban akkor van sz\u00fcks\u00e9g a kill<\/code> parancsra, ha egy program \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00edtja mag\u00e1t \u00e9s nem hajland\u00f3 kommunik\u00e1lni. A haszn\u00e1lathoz sz\u00fcks\u00e9ges ismerni a megszak\u00edt\u00e1si param\u00e9tert is, mert a teljes szintaxis: kill -<szign\u00e1l neve vagy sz\u00e1ma> PID<\/code>. A le\u00edr\u00e1sok \u00e1ltal\u00e1ban felsorolj\u00e1k, \u00edgy a r\u00e9szletesebb megismer\u00e9s\u00fckh\u00f6z \u00e9rdemes felkeresni: Kill Commands and Signals<\/a>. Az egyes szign\u00e1lok list\u00e1z\u00e1sa (term\u00e9szetesen magyar\u00e1zat n\u00e9lk\u00fcl) a kill -l<\/code> paranccsal lehets\u00e9ges.<\/p>\n
K\u00e9t lehet\u0151s\u00e9gre k\u00fcl\u00f6n is felh\u00edvn\u00e1m a figyelmet:<\/p>\n
\n