{"id":934,"date":"2014-02-02T07:44:29","date_gmt":"2014-02-02T06:44:29","guid":{"rendered":"http:\/\/pclos.janu.hu\/?p=934"},"modified":"2014-02-02T07:49:51","modified_gmt":"2014-02-02T06:49:51","slug":"8-gyakori-unix-parancssori-hiba-amit-a-felhasznalok-elkovetnek","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/pclos.janu.hu\/?p=934","title":{"rendered":"8 gyakori Unix\u2122 parancssori hiba, amit a felhaszn\u00e1l\u00f3k elk\u00f6vetnek"},"content":{"rendered":"

M\u00e9g a legjobbak is hib\u00e1znak. Bemutatunk n\u00e9h\u00e1nyat a leggyakoribb Unix<\/strong><\/span>\u2122 parancssori hib\u00e1k k\u00f6z\u00fcl.<\/i><\/p>\n

\n
\n
\n
\n
Via Cyberciti.biz<\/span>
\n<\/span><\/p>\n
\n

Szerkesztette<\/h4>\n

<\/a>Hazai<\/span>, <\/a>G\u00e9za<\/span><\/h3>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n
\n<\/div>\n
\n

<\/a><\/p>\n

Kivonat<\/b><\/p>\n

Eredeti cikk: 8 Common Unix Command Line Mistakes That Users Make<\/a>
\npdf v\u00e1ltozat:\u00a08 gyakori parancssori hiba, amit a Unix felhaszn\u00e1l\u00f3k elk\u00f6vethetnek<\/a><\/p>\n

2014. janu\u00e1r 8., szerda<\/strong><\/span>:\u00a0A Unix<\/strong><\/span>\u2122 felhaszn\u00e1l\u00f3k j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny parancsot memoriz\u00e1lnak \u00e9s \u00f3vatosan haszn\u00e1lnak. N\u00e9ha m\u00e9gis hib\u00e1k t\u00f6rt\u00e9nnek. \u00cdme n\u00e9h\u00e1ny a leggyakoribb hib\u00e1kb\u00f3l, amelyeket elk\u00f6vethet\u00fcnk \u00e9s el kellene ker\u00fclni.<\/p>\n

\n

Nem tudtam meg\u00e1llni, hogy az egy-egy mondatos ismertet\u0151 mellett n\u00e9h\u00e1ny megjegyz\u00e9st ne tegyek. Az eredeti anyagban ugyanis a sz\u0171kszav\u00fas\u00e1g az \u00e9rthet\u0151s\u00e9g rov\u00e1s\u00e1ra ment \u2013 szerintem.<\/p>\n

Megjegyz\u00e9seim, ehhez hasonl\u00f3an, beljebb helyezkednek el, \u00edgy nyugodtan \u00e1t lehet l\u00e9pni, ha valakit nem \u00e9rdekelne.<\/p>\n

<\/p><\/blockquote>\n<\/div>\n<\/div>\n

\n
\n
\n
\n

<\/a>1. userdel parancs<\/h2>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n

V\u00e9letlen\u00fcl v\u00e9glegesen elt\u00e1vol\u00edthatod az eg\u00e9sz felhaszn\u00e1l\u00f3i fi\u00f3kot ennek a parancsnak a haszn\u00e1lat\u00e1val.<\/p>\n

\n

K\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl igen vesz\u00e9lyes a parancs, de ha csak a login<\/em><\/span> (felhaszn\u00e1l\u00f3) nevet adjuk meg, akkor sz\u00e1mos helyr\u0151l a hivatkoz\u00e1st a parancs kit\u00f6rli, de a bel\u00e9p\u00e9si k\u00f6nyvt\u00e1r, annak tartalma megmarad, vagyis m\u00e9g es\u00e9ly lehet a hiba k\u00f6vetkezm\u00e9nyeinek legal\u00e1bb r\u00e9szleges felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1ra. De ha a -r<\/code> opci\u00f3t is megadjuk, akkor okozunk k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy bajt. H\u00e1tha m\u00e9g a -f<\/code> opci\u00f3t is megadjuk (ami m\u00e9g az ellen\u0151rz\u0151 k\u00e9rd\u00e9st is elnyomja\u2026)<\/p><\/blockquote>\n<\/div>\n<\/div>\n

\n
\n
\n
\n

<\/a>2. Solaris rendszer \u00fajrat\u00f6lt\u00e9se<\/h2>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n

Linux<\/strong><\/span>on a killall<\/code> paranccsal n\u00e9v alapj\u00e1n lehet egy proceszt megszak\u00edtani. Solarison ez a parancs minden akci\u00f3t megszak\u00edt.<\/p>\n

\n

Ez az eset is r\u00e1vil\u00e1g\u00edt arra, hogy egyik Unix v\u00e1ltozaton m\u0171k\u00f6d\u0151 parancs a m\u00e1sikon nem ugyan\u00fagy m\u0171k\u00f6dhet. \u00c9ppen ez\u00e9rt mindig ut\u00e1na kell n\u00e9zni adott parancs m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek, ha m\u00e1sik rendszeren dolgozunk<\/em><\/span>!<\/p><\/blockquote>\n<\/div>\n<\/div>\n

\n
\n
\n
\n

<\/a>3. T\u00f6nkretett named.conf<\/code><\/h2>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n

Ez a .\/mkzone example.com > \/var\/named\/chroot\/etc\/named.conf<\/strong><\/span> futtat\u00e1s\u00e1val okozhat\u00f3.<\/p>\n

\n

Ez a parancs n\u00e9vkiszolg\u00e1l\u00f3 z\u00f3naf\u00e1jlok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l. A jelzett parancs az akt\u00edv n\u00e9vkiszolg\u00e1l\u00f3 be\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz\/karbantart\u00e1s\u00e1hoz haszn\u00e1latos. V\u00e9lem\u00e9nyem szerint az a felhaszn\u00e1l\u00f3, aki ilyet \u00fczemeltet, \u00e1ltal\u00e1ban tiszt\u00e1ban van ezekkel a vesz\u00e9lyekkel, de ha felh\u00edvt\u00e1k erre a figyelmet, akkor nyilv\u00e1n volt r\u00e1 p\u00e9lda\u2026<\/p>\n

A parancs egy szkript. R\u00f6vid bemutat\u00e1sa, illetve maga a szkript megtekinthet\u0151: Shell Script To Create BIND Zone Files<\/a>.<\/p><\/blockquote>\n<\/div>\n<\/div>\n

\n
\n
\n
\n

<\/a>4. tar<\/code>-ral \u00e9s rsync<\/code>-kel t\u00f6nkretehet\u0151 a biztons\u00e1gi ment\u00e9s<\/h2>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n

Ezekn\u00e9l a parancsokn\u00e1l a -x<\/code> opci\u00f3 helyett a -c<\/code> opci\u00f3 haszn\u00e1lata okozhatja ezt a probl\u00e9m\u00e1t.<\/p>\n

\n

Mindk\u00e9t parancs azt felt\u00e9telezi, hogy a felhaszn\u00e1l\u00f3 tudja, mit csin\u00e1l, ez\u00e9rt nem k\u00e9rdez, hanem v\u00e9grehajt. Szerencs\u00e9re a k\u00e9t opci\u00f3 elt\u00e9r\u0151 szintaxist ig\u00e9nyel:<\/p>\n

\n

<\/a><\/p>\n

1. p\u00e9lda – A tar<\/code> k\u00e9tf\u00e9le haszn\u00e1lat\u00e1nak \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa<\/b><\/p>\n

\n
                    \r\ntar cf <l\u00e9trehozand\u00f3 arch\u00edvum> <archiv\u00e1land\u00f3 f\u00e1jl(ok)>\r\n\r\ntar xf <kibontand\u00f3 archivum> [<kibontand\u00f3 f\u00e1jl(ok)>]<\/pre>\n<\/div>\n<\/div>\n


\nA m\u00e1sodik esetben a kibontand\u00f3 f\u00e1jlok list\u00e1ja nem k\u00f6telez\u0151 param\u00e9ter, ez\u00e9rt ha azt nem adjuk meg, de az eml\u00edtett hib\u00e1t elk\u00f6vetj\u00fck, hiba\u00fczenetet kapunk, de aparancsot a rendszer nem hajtja v\u00e9gre. Viszont ak\u00e1r csak egy-egy f\u00e1jlt akarunk kibontani, ez\u00e9rt m\u00e1sodik param\u00e9ter(eke)t is adunk hib\u00e1s opci\u00f3 haszn\u00e1lattal, akkor megt\u00f6rt\u00e9nik a baj! \u00c9ppen ez\u00e9rt<\/p>\n
\n\n\n\n\n
\"[Fontos]\"<\/td>\nMegjegyzend\u0151!<\/th>\n<\/tr>\n
Mindig olvassuk el figyelmesen a be\u00fct\u00f6tt parancsot, miel\u0151tt a <Enter><\/span>-t megnyomjuk!<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n<\/div>\n<\/blockquote>\n<\/div>\n<\/div>\n
\n
\n
\n
\n
<\/a>5. Kit\u00f6r\u00f6lt Apache DocumentRoot<\/code><\/h2>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n
Ez bek\u00f6vetkezhet a http mapp\u00e1n kiadott rm -rf<\/code> paranccsal.<\/p>\n
\n
Nyilv\u00e1nval\u00f3an nem arra h\u00edvja fel a figyelmet, hogy a felhaszn\u00e1l\u00f3 k\u00e9pes lenne a WEB szerver teljes tartalm\u00e1t kit\u00f6r\u00f6lni, ehhez ugyanis \u00e1ltal\u00e1ban root<\/code> jogok, vagy a WEB szerver futtat\u00e1s\u00e1ra jogosult felhaszn\u00e1l\u00f3i (alap\u00e9rtelmezetten Debianon www-data<\/code>, PCLinuxOS<\/strong><\/span>-en apache<\/code>) hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9sre van sz\u00fcks\u00e9g. Ezzel szemben \u00e1ltal\u00e1ban az egyes felhaszn\u00e1l\u00f3k saj\u00e1t maguk is k\u00e9sz\u00edthetnek alap\u00e9rtelmezett mapp\u00e1jukban olyan almapp\u00e1t (alap\u00e9rtelmezetten public_html<\/code> n\u00e9ven), ami a WEB szerveren kereszt\u00fcl el\u00e9rhet\u0151. Ez azt\u00e1n a honlapon kereszt\u00fcl l\u00e1that\u00f3 is (alap\u00e9rtelmezetten \u02dc<felhaszn\u00e1l\u00f3n\u00e9v> almapp\u00e1ban, pl.: http:\/\/localhost\/\u02dcjanu<\/code>). Ennek a mapp\u00e1nak a v\u00e9letlen kit\u00f6rl\u00e9se t\u00f6rt\u00e9nhet \u00edgy.<\/p>\n
\n\n\n\n\n
\"[Fontos]\"<\/td>\nMegsz\u00edvlelend\u0151!<\/th>\n<\/tr>\n
A legvesz\u00e9lyesebb parancsok k\u00f6z\u00fcl is kiemelkedik a rm<\/code> (m\u00e1s rendszereken del[ete]<\/code>) parancs. Ennek a -f<\/code> opci\u00f3j\u00e1t lehet\u0151s\u00e9g szerint ker\u00fclj\u00fck, de ha haszn\u00e1ljuk, akkor k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00f3vatosan<\/strong><\/span> j\u00e1rjunk el!<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n<\/div>\n<\/blockquote>\n<\/div>\n<\/div>\n
\n
\n
\n
\n
<\/a>6. V\u00e9letlen\u00fcl megv\u00e1ltoztatott gazdan\u00e9v, ami hamis riaszt\u00e1st v\u00e1lt ki<\/h2>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n
Ha megv\u00e1ltoztatod g\u00e9ped gazdanev\u00e9t egy f\u00fcrt (cluster) csom\u00f3pont\u00e9ra, ez figyelmeztet\u0151 \u00fczenetet okozhat.<\/p>\n
\n
Nem ritka, hogy szerverek, munka\u00e1llom\u00e1sok f\u00fcrt\u00f6kbe vannak k\u00f6tve, ez gazdas\u00e1gos \u00e9s hat\u00e9kony megold\u00e1s lehet. Az egyedis\u00e9g biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra a \u201ecluster software\u201d \u00e1ltal\u00e1ban egy gener\u00e1lt egyedi n\u00e9vvel azonos\u00edtja az adott csom\u00f3pontot (vagy valamilyen szab\u00e1ly alapj\u00e1n r\u00f6gz\u00edtett nevet ad). Gondoljunk csak arra, hogy h\u00e1ny localhost.localdomain<\/code> lehet a vil\u00e1gban \ud83d\ude42 Az \u00faj gazdan\u00e9v nem gondos \u00e1tvezet\u00e9se riaszt\u00e1st adhat.<\/p>\n
\n\n\n\n\n
\"[Figyelem]\"<\/td>\nVal\u00f3di riaszt\u00e1s<\/th>\n<\/tr>\n
Sz\u00e1mos olyan \u2013 els\u0151sorban h\u00e1l\u00f3zatos \u2013 program l\u00e9tezik, amely a g\u00e9p gazdanev\u00e9hez k\u00f6t\u00f6tt (pl. sz\u00e1mos grafikus fel\u00fclet foglalatokat (socket) hoz l\u00e9tre, aminek a nev\u00e9t a gazdan\u00e9v alapj\u00e1n k\u00e9pzi). A gazdan\u00e9v v\u00e9gleges megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en mindig c\u00e9lszer\u0171 \u00fajraind\u00edtani a g\u00e9pet, mert az elt\u00e9r\u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9si el\u00e9gedetlens\u00e9ghez vezethet!<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n<\/div>\n<\/blockquote>\n<\/div>\n<\/div>\n
\n
\n
\n
\n
<\/a>7. A publikus h\u00e1l\u00f3zat interf\u00e9sz\u00e9nek le\u00e1ll\u00edt\u00e1sa<\/h2>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n
Esetenk\u00e9nt a VPN (virtu\u00e1lis mag\u00e1n h\u00e1l\u00f3zat) interf\u00e9sz\u00e9nek le\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a publikus h\u00e1l\u00f3zati interf\u00e9sz le\u00e1ll\u00e1s\u00e1t is okozhatja.<\/p>\n
\n
A VPN interf\u00e9sz nem egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 eszk\u00f6z, hanem a publikus h\u00e1l\u00f3zati interf\u00e9sz alias-a. Ilyen lehet p\u00e9ld\u00e1ul a tap<x> vagy tun<x> interf\u00e9sz. Egyes esetekben ennek a le\u00e1ll\u00edt\u00e1sa okozhatja a fizikailag l\u00e9tez\u0151 interf\u00e9sz (eth<x>, wlan<x>) le\u00e1ll\u00e1s\u00e1t is.<\/p>\n
\n\n\n\n\n
\"[Megjegyz\u00e9s]\"<\/td>\nMegjegyz\u00e9s<\/th>\n<\/tr>\n
Ezt a cikket a hibajelz\u00e9sek alapj\u00e1n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k \u00f6ssze, teh\u00e1t el\u0151fordulhatott ilyen eset. \u00c9n m\u00e9g nem tal\u00e1lkoztam ezzel a probl\u00e9m\u00e1val.<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n<\/div>\n<\/blockquote>\n<\/div>\n<\/div>\n
\n
\n
\n
\n
<\/a>8. T\u0171zfal z\u00e1rlat<\/h2>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n
Az sshd_config<\/code>-ban a port(ok) megv\u00e1ltoztat\u00e1sa t\u0171zfal z\u00e1rlathoz vezethet.<\/p>\n
\n
A szerverek karbantart\u00e1s\u00e1t ma m\u00e1r jellemz\u0151en t\u00e1volr\u00f3l v\u00e9gzik. Ehhez a biztons\u00e1gosabb ssh<\/code> bejelentkez\u00e9st haszn\u00e1lj\u00e1k, b\u00e1r egyre t\u00f6bb m\u00e1s megold\u00e1s is napvil\u00e1got l\u00e1tott (ezek k\u00f6z\u00fcl az egyik legr\u00e9gebbi alkalmaz\u00e1s a webmin<\/em><\/span>). Ha az ssh<\/code> kommunik\u00e1ci\u00f3s portj\u00e1t megv\u00e1ltoztatjuk, de el\u0151z\u0151leg a t\u0171zfalon az \u00faj portot nem enged\u00e9lyezt\u00fck, az sshd<\/em><\/span> \u00fajraind\u00edt\u00e1s\u00e1val kiz\u00e1rjuk magunkat a rendszerb\u0151l.<\/p>\n
\n\n\n\n\n
\"[Megjegyz\u00e9s]\"<\/td>\nMegjegyz\u00e9s<\/th>\n<\/tr>\n
Ha nincs fizikai hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s\u00fcnk a szerverhez, ez bonyodalmat okoz. N\u00e9mi seg\u00edts\u00e9get jelenthet alternat\u00edv alkalmaz\u00e1s megl\u00e9te (erre j\u00f3 a webmin<\/em><\/span>), amelyen kereszt\u00fcl hib\u00e1nkat korrig\u00e1lhatjuk.<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n<\/div>\n<\/blockquote>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n
 <\/p>\n
 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
M\u00e9g a legjobbak is hib\u00e1znak. Bemutatunk n\u00e9h\u00e1nyat a leggyakoribb Unix\u2122 parancssori hib\u00e1k k\u00f6z\u00fcl. Via Cyberciti.biz Szerkesztette Hazai, G\u00e9za Kivonat Eredeti cikk: 8 Common Unix Command Line Mistakes That Users Make pdf v\u00e1ltozat:\u00a08 gyakori parancssori hiba, amit a Unix felhaszn\u00e1l\u00f3k elk\u00f6vethetnek … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[51,9],"tags":[123,122,43,108,197,129],"class_list":["post-934","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egyeb-irasok","category-rendszer","tag-123","tag-efytimes","tag-linux","tag-parancssor","tag-rendszer","tag-unix"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/pclos.janu.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/934","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/pclos.janu.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/pclos.janu.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/pclos.janu.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/pclos.janu.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=934"}],"version-history":[{"count":4,"href":"http:\/\/pclos.janu.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/934\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":940,"href":"http:\/\/pclos.janu.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/934\/revisions\/940"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/pclos.janu.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=934"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/pclos.janu.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=934"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/pclos.janu.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=934"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}